Shonen Jump: Mi szeretett volna lenni, mikor fiatalabb volt (mondjuk közép-, és főiskolán)?
Mashashi Kishimoto: Manga járt a fejemben és állandóan rajzoltam, keményebben, mint ahogy a házi feladatomat írtam.
SJ: Milyen hatással volt a mangájára, vagy akár a saját személyiségére az, hogy vidéki környezetben nőtt fel?
MK: Ez a történet alapvetően lassú folyású, nyugodt beállítottságú távol a városi társadalomtól. Én magam is komótos vagyok, ezért van az, hogy gyakran épp csak határidőre készülök el a mangával.
SJ: Hallottam, hogy óriási rajongója volt Akira Toriyama Dragon Ball-jának, és Dr. Slump-jának. Mi volt a kedvenc történetszála, vagy ha jobban tetszik, ki volt a kedvenc karaktere?
MK: Az összes történetet szerettem Frieza első felbukkanásáig. A kedvenc szereplőm Kuririn, mivel neki vannak a „legemberibb” érzései, és vele tudtam igazán azonosulni.
SJ: Mikor fiatalabb volt, majmok támadták meg. Mesélne erről az élményéről?
MK: Véletlenül ráléptem egy fiatal majomra, és a csoport alfa hímje és a majom anyja megtámadt. Az óta is félek a majmoktól. De arra az időre visszanézve megértettem, hogy a majmok védelmező, természetes hozzáállása hasonló ahhoz, amit az ember érezne.
SJ: Egy katonai bázis közelében nőtt fel, és a ninják a Narutoban katonai erőként viselkednek mind fegyelem, mind tréning terén. Rajong a katonaságért, és tekintett magára valaha is úgy, hogy szívesen belépne a Japán Önvédelmi Erőkbe (JÖE)?
MK: Nem igazán tekintek magamra úgy, mint aki rajong a katonaságért. Amikor felnőttem nem igazán volt katonai bázisunk, mivel Japánnak nem volt katonasága, csak egy Önvédelmi Ereje. Amit használtam hivatkozásként: a JÖE tréning alapjai, a Mosad könyvének összefoglalója, és a SAS. Sosem akartam csatlakozni a JÖE-hez, mivel mangaka akartam lenni.
SJ: Azt hallottam, legjobban az Akira anime inspirálta és Katsuhiro Otomo mangája. Miért ez, és mi inspirálta benne?
MK: Úgy tekintettem az Akirára (1988), hogy ebben a Japán animében használták először a „freskó” művészeti stílust. Akkoriban más munkáktól eltérően a karakterrajzok, vonalak és érzékeltetésük nagyon realisztikus volt, ahogy maga a manga is. Még az épületek is nagyon aprólékosan kidolgozottak voltak, és amennyi információt csak maga a művészet nyújtott, hihetetlen volt. Nagyon szuper sci-fi manga. Azt hiszem ez is az oka, hogy az anime népszerűségre tett szert az Egyesült Államokban. Egy köteg történetvázat szereztem az Akiráról, mikor tizennégy voltam, és emlékszem állandóan másoltam őket.
SJ: Milyen volt, mikor művészeti iskolába ment? Mi volt a leghasznosabb dolog, amit ott tanult?
MK: A satírozást tanították, és az emberi test rajzolásával fejlesztették a tudásomat ahhoz, hogy eltervezett műveket készíthessek. Emellett tanultam grafika tervezést, színezést és perspektíva ábrázolást. A manga még mindig olyan művészeti forma, amit magadtól szedsz fel – ez a japán manga iparban ma a valóság. Habár a rajztudás, amit a művészeti iskolában tanultam elég hasznos volt, megvolt a képességem a rajzoláshoz, mégpedig a művészeti iskolába iratkozás előtt. Az, hogy művészeti iskolába mentem számomra több mint visszalépés volt.
SJ: Hogyan „képezték” profi mangakává a Weekly Shonen Jump-nál? Milyen dolgokat tanult?
MK: Természetesen a rajzolás a manga művészet nagy részét teszi ki, de ugyanilyen fontos az, hogy jó történetet tudjunk írni. Sok mindent magamtól csináltam a karakterektől a háttértörténetig. Szóval fontos megfogadni a szerkesztő tanácsait, de azt hiszem a kulcs a sikerhez az, hogy egy jó szerkesztőt kapj, aki támogat.
SJ: Gyerekként baseballozott és egy időben gondolkozott azon, hogy baseball mangát készítsen. Még mindig követi a baseball eseményeket? Ha igen, melyik a kedvenc csapata?
MK: Imádok baseballozni, de nem igazán szeretem nézni. Japánban nincs kedvenc csapatom. Ha Japánnak is olyan lenyűgöző csapatai lennének, mint Amerikának lehet, hogy drukkolnék valamelyiknek.
SJ: Hallottam, hogy rajong a Japán tradicionális kaland történetekért. Szereti a „chabbara eiga-t” (kardozós filmek, melyek Japán feudális időszakában játszódnak), vagy a történelmi filmeket?
MK: Szeretem a chabbarát, de a mostani chabbara filmek nem váltanak ki olyan érzést, mint a régiek, és a mostaniakért nem rajongok. Remélem, hogy feltűnik egy sokkal jobb rendező, és csinál egy félelmetes chabbara filmet.
SJ: Különösen a nyolcvanas évek elejétől váltak népszerűvé a ninja filmek és mangák Amerikában. Önt inspirálták az amerikai ninja történetek.
MK: Hallottam egy kicsit Sho Kosugi (számos akciófilm sztárja) népszerűségéről abból az időszakból ugyan úgy, ahogy a Tini Nindzsa Teknőcökről is és örülök, hogy Japántól különböző szemszögből is felfigyeltek a modern ninjákra Amerikában. Noha hallottam, hogy néhányan felháborodtak azon, hogy az egész „ninja mitológiát” kiforgatták csak ezért.
SJ: Ez talán csak egy amerikai félreértés, de ha egy „ninjára” gondolok, egy fekete ruhába öltözött alakot képzelek el, általában maszkban. De Naruto ninjái egyáltalán nem hasonlítanak a régi sztereotípiákra. Hogy találta ki a ninják érdekes „Konoha stílusát” a Narutoban?
MK: Ha egy olyan világot találtam volna ki, amiben újra a hagyományos ninja fogalmát használom fel, a Naruto úgy végezte volna, mint az összes többi ninja manga. Egy csavaros, friss ninja világot szerettem volna alkotni, úgyhogy elhajítottam az előítéletet azzal kapcsolatban, hogy a ninják nem hordhatnak sárga ruhát, akik talán részei egy titkos intelligencia gyűjtő szervezetnek. Persze lehetetlen, hogy egy ilyen feltűnő ninja létezzen. (Nevet.)
SJ: A szamurájok majdnem olyan híresek, mint a ninják, de valahogy a köztudatban ők a ninják ellentétei: őszinte szemben az alattomossal. A Naruto világában vannak erős szamurájok, vagy csak a ninjáknak van megsemmisítően hatalmas erejük ebben a világban?
MK: Rajzoltam néhány szamuráj karaktert: Zouri és Waraji (habár ők „béna” szamurájok). De már rengeteg szamuráj manga létezik, úgyhogy maradok az eredeti ninja történeteknél.
SJ: Jiraiya karaktere, aki feltűnik a Narutoban, egy legendás ninján alapul. Vannak a Narutoban mások is, akiknek különös legendák az alapjuk?
MK: Jiraiya az egyetlen ilyen, a többiek mind eredetiek.
SJ: A munkáját mintha befolyásolta volna a sci-fi. Körülbelül milyen a technológia fejlettsége a Naruto világában?
MK: Valójában a Naruto világa nem nagyon különbözik napjainktól. Tv, hűtő és légkondicionáló ott is létezik. Az egyedüli kivételek a fegyverek és bombák, melyeket én helyeztem egy korábbi korba. Ezért nem látsz lőfegyvereket.
SJ: Számos „Shonen Jump” mangában a karakterek nevének jelentése van. Elmagyarázná néhány karakter nevének jelentését? Tudom, hogy Naruto a ramenben levő haltekercset jelenti… De hallottam azt is, hogy van egy hely a Japán-tengeren, amit úgy hívnak, hogy „Naruto Uzumaki” (Naruto örvény), akárcsak Naruto vezeték-, és keresztneve.
MK: Az uzumaki (spirál) egy szuper japán minta. A „Weekly Shonen Jump” filozófiája a karakterek névadásáról az, hogy olyan nevet adjunk, amiről az olvasók könnyen asszociálnak a szereplőre, és kombinálják szójátékokkal, vagy viccekkel.
SJ: Hogy fejlesztette ki a csakra erőrendszerét a Narutoban? Érdekelte a kelet-indiai misztika?
MK: Valójában nem érdekel a kelet-indiai misztika. Szükségem volt egy kapocsra, ami összeköti azokat a részeket a történetben, amikor a karakterek emberfeletti erőket használnak. Az eredmény a csakra, amely magyarázatul szolgál az olvasóknak azért, hogy jobban megértsék ezt az erőt. Ez hasonlít az „erőre” a Csillagok Háborújában, vagy a chi(aka – Ki)-re a Dragon Ball-ban, vagy a varázspontokra a szerepjátékokban.
SJ: Hogy találta ki a misztikus kézpecséteket, amiket a ninják használnak a Narutoban?
MK: Ez egy alternatívája annak, ahogy a szerepjátékban a játékosok kimondják a lépésüket – a ninja a kezével jelez.
SJ: A Narutoban úgy tűnik a béka összekapcsolódik Narutoval. Ugyanígy a korai rajzokon összekapcsolta a kígyót Sasukéval és a csigát Sakurával. Miért ezeket az állatokat kapcsolta ezekhez a szereplőkhöz? Japánban a ninjákat összefüggésbe hozzák a békákkal?
MK: Ha ninjákról beszélsz, ugyanúgy békákról beszélsz. Van egy ninja manga, melynek főszereplője Hattori-kun, aki (ez is vicces a történetben) nem szereti a békákat, szóval a ninják és békák közt közeli összefüggés van. (A japán népmesékben a békák mágikus állatok, a béka bőréről nyert olaj hagyományos kenőcs sebekre és egyéb betegségekre.) A kígyó, csiga és béka hármasát is a japán mitológiából vettem. A kígyó erősebb a békánál, a csiga erősebb a kígyónál, és a béka erősebb a csigánál. Olyan, mint a Kő, papír, olló. Hármójukat együtt Sansukumi-nak hívják.
SJ: Mi késztette arra, hogy egy démon rókáról írjon történetet? Miért érdeklik a rókák?
MK: Mert a rókát, különösen a kilenc farkú rókát tekintik a legerősebb természet feletti szörnynek.
SJ: Mi a kapcsolat Naruto és a róka démon között? Megölték a róka démont, és Narutoban született újjá, vagy lepecsételték Naruto testébe anélkül, hogy meghalt volna? Naruto testében két lélek van misztikus együttélésben, vagy ez pszichológiai téren több mint két személyiség?
MK: A róka démont lepecsételték Naruto testébe anélkül, hogy megölték volna. Ez azért van, mert a Kilenc farkú róka démont nem lehet megölni, úgyhogy nem volt más választásuk, csak a pecsét… valószínűleg…ezért van két személyiség Narutoban.
SJ: Fiúktól, vagy lányoktól kap több rajongói levelet? A fiúk és lányok mást-mást szeretnek a sorozatban?
MK: Rajongói levelet főleg lányok írnak, úgy tűnik, mintha a „fiúk nem írnának levelet”. A levelek kb. 90%-a lányoktól jön, noha az olvasók többsége remélem fiú. Akkor is így volt, mikor én olvastam kiskoromban a Weekly Shonen Jump-ot, és nyilván manapság is ez a helyzet.
SJ: Naruto és Sasuke (véletlen) csókja az első fejezetben volt az a helyzet, amikor először jelentek meg együtt. Ez hozzájárul valamiként a rivalizálásukhoz?
MK: Nem volt ezzel különösebb szándékom csak az, hogy meglepjem az olvasókat. Leginkább azért csináltam, mert nem hiszem, hogy valaha is létezett olyan manga, ahol az ellenfelek megcsókolták egymást. Másrészt ezzel a találkozással könnyebb volt felvázolni a szerelmi háromszöget: Sakurától, aki elsőként akarta Sasukét megcsókolni elvette ezt a lehetőséget Naruto, Sasuke és Naruto riválisok, így máris adva van a feszültség. És így tovább, és így tovább.
SJ: Lesz az Icha Icha Paradise-nak (Gyere Gyere Paradicsom, vagy Kikészítő Paradicsom) valaha is manga verziója?
MK: Soha.
SJ: Végezetül milyen tanácsot adna a rajongóknak, akik művészek szeretnének lenni?
MK: A manga készítés nemcsak arról szól, hogy jól rajzolunk, hanem kell egy jó történet is. Maradjon a művészeted és történeted reális, és nem veszíthetsz. És nézz sok hollywoodi mozifilmet! Aki a szórakoztató ipar ellen ágál, az szűkagyú.
© NARUTO |